Két szavazat, egy forduló
Az országgyűlési választáson minden magyarországi lakcímmel rendelkező választó két szavazatot ad le, egyetlen fordulóban:
- egyet egy jelöltre a saját egyéni választókerületében (OEVK),
- egyet egy pártlistára – vagy, aki nemzetiségi választóként regisztrált, a nemzetisége listájára.
A két szavazat független egymástól: lehet egy párt jelöltjére és egy másik párt listájára is szavazni.
106 egyéni körzet: aki a legtöbbet kapja, nyer
Az ország 106 országgyűlési egyéni választókerületre oszlik. Mindegyikben az a jelölt jut be, aki a legtöbb szavazatot kapja – nem kell 50%, és nincs második forduló. Ezért számít annyira, hány ellenzéki vagy kormánypárti jelölt indul ugyanabban a körzetben.
A körzethatárokat törvény rögzíti. A 2024 decemberében elfogadott módosítás óta Budapesten 16 (korábban 18), Pest vármegyében 14 (korábban 12) egyéni választókerület van – ez először a 2026-os választáson volt érvényben.
A bejutási küszöb: 5, 10, 15%
A listás mandátumok elosztásában csak azok a listák vesznek részt, amelyek átlépik a küszöböt a pártlistákra leadott szavazatokból:
- 5% egy önállóan induló pártnak,
- 10% két párt közös listájának,
- 15% három vagy több párt közös listájának.
Aki a küszöb alatt marad, listáról nem szerez mandátumot – de egyéni körzetet attól még nyerhet.
A töredékszavazat – a rendszer titkos fegyvere
Az egyéni körzetekben sok szavazat „elveszne”: a vesztes jelöltekre leadott voksok, és a győztesnek azok a szavazatai, amelyekre a győzelemhez már nem volt szükség. Ezek a töredékszavazatok, és hozzáadják őket a jelöltet állító párt listás szavazataihoz.
A szabály: a vesztes jelölt minden szavazata töredékszavazat. A győztesnél a többlet számít: a győztes szavazatai mínusz (a második helyezett szavazatai + 1).
Számold ki egy körzetre
Mivel a győztes is kap töredékszavazatot, a nagy különbséggel nyerő párt listán is erősödik. Ez a „győzteskompenzáció” – emiatt lehet kétharmados többséget szerezni 50% körüli eredménnyel is.
A 93 listás hely és a D'Hondt-módszer
A listás helyeket a küszöböt átlépő listák között osztják el, a listás szavazatok + töredékszavazatok összege alapján. A módszer a D'Hondt: minden lista szavazatszámát elosztják 1-gyel, 2-vel, 3-mal…, és a 93 legnagyobb hányados kap mandátumot. A módszer kissé a nagyobb listáknak kedvez.
Ha egy nemzetiségi lista kedvezményes mandátumot szerez, a 93-ból ennyivel kevesebb jut a pártlistáknak.
Nemzetiségi listák és határon túliak
A 13 elismert hazai nemzetiség önkormányzatai nemzetiségi listát állíthatnak. Ha egy ilyen lista eléri a mandátumhoz szükséges szavazatszám negyedét, kedvezményes mandátumot kap. Ha nem, a lista első helyezettje nemzetiségi szószólóként – szavazati jog nélkül – vehet részt az Országgyűlés munkájában.
Akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben szavazhat, de csak pártlistára vagy nemzetiségi listára – egyéni jelöltre nem. A külföldön tartózkodó, de magyarországi lakcímmel rendelkező választók a külképviseleteken adhatják le mindkét szavazatukat.
Többség és kétharmad
A kormányalakításhoz 100 mandátum (egyszerű többség) kell. Az Alaptörvény módosításához és a sarkalatos törvényekhez a képviselők kétharmada, azaz 133 mandátum szükséges.
Hogy egy adott szavazatarányból hány mandátum lesz, azt a fenti szabályok együtt döntik el – ezt a legkönnyebb kipróbálni.
Gyakori kérdések
Hány képviselő van az Országgyűlésben?
199. Közülük 106-ot az egyéni választókerületekben (OEVK), 93-at az országos pártlistákról választanak.
Hány százalék kell a parlamentbe jutáshoz?
Egy önállóan induló pártnak a listás szavazatok 5%-a, két párt közös listájának 10%, három vagy több párt közös listájának 15%.
Hány mandátum kell a többséghez és a kétharmadhoz?
Az egyszerű többséghez 100, a kétharmados (alkotmányozó) többséghez 133 mandátum kell a 199-ből.
Mi az a töredékszavazat?
Az egyéni körzetekben „el nem használt” szavazatok: a vesztes jelöltekre leadott összes szavazat, és a győztesnél az a többlet, ami a második helyezett legyőzéséhez már nem kellett. Ezeket hozzáadják a pártok listás szavazataihoz.
Hogyan osztják el a listás mandátumokat?
A 93 listás helyet a pártlistákra leadott szavazatok és a töredékszavazatok összege alapján, a D'Hondt-módszerrel osztják el a küszöböt átlépő listák között.
Mi az OEVK?
Az országgyűlési egyéni választókerület. 106 ilyen körzet van; mindegyikben az a jelölt nyer, aki a legtöbb szavazatot kapja, egyetlen fordulóban.
Hogyan szavazhatnak a határon túli magyarok?
Akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben szavazhat, de csak pártlistára (vagy nemzetiségi listára), egyéni jelöltre nem.
Mikor lesz a következő országgyűlési választás?
Az Országgyűlést négy évre választják; a 2026-os választás után a következő rendes választás 2030 tavaszán esedékes.
Forrás: 2011. évi CCIII. törvény az országgyűlési képviselők választásáról és annak módosításai; Nemzeti Választási Iroda (valasztas.hu). Ez az oldal közérthető összefoglaló, nem jogi tanácsadás.